Életet a városba!

Erő+Forrás

Minden hetünk, hónapunk… telhet az Úr közelségében, azonban vannak olyan kegyelmi időszakok, amikor a kapcsolat különösen intenzív. Ilyen volt a múlt7 – január utolsó teljes hete – számomra. A hét minden napján lehetőségem/lehetőségünk volt ellátogatni keresztyén/keresztény Istent kereső alkalmakra. „Ami Tatabányán történt az több volt formális protokoll eseménynél. Közös imaalkalmaink napról-napra nem valami megfoghatatlan, felekezeteket leépítő szervezeti egységtörekvések voltak csupán, hanem mindannyiunkat erősítő, őszinte egymásra csodálkozások, melyeknek középpontjában Jézus Krisztus állt.” (Varga Attila – csapat vezetőnk). Tudom, hogy nem pusztán a gyülekezeti alkalom/összejövetel a lényeg, de akkor mondhatnánk; minek vasárnap templomba menni, hisz otthon is ‘ugyanúgy’ tudom dicsőíteni Istent. Számomra a hét lényege a közösség és az ima volt; közösség a helyi keresztyénekkel imádkozva a városért.  Az ima kapocs Isten és ember között. Egy híd, egy csatorna, ami mindig rendelkezésre áll. Meg kell valljam kevéssé használom (ki) ezt a lehetőséget. Azt gondolom sok keresztyén is így van ezzel. Pedig az ima olyan ingyenes és bármikor elérhető erőforrás, mely elengedhetetlen a hívő élethez, szolgálathoz. Hit és cselekedet kell, ahhoz, hogy az ima életformánkká váljon. Jó volt a héten újra visszatalálni a forráshoz amiből meríthetjük az erőt a mindennapokra.

Add hozzá a véleményed!

Életet a városba!