Életet a városba!

Te mennyire vagy pletykafüggő?

Celeb-bloggerek és magazinok ezrei élnek meg mások pocskondiázásából, hiszen a közönség kíváncsi a hírekre, és élvezettel továbbadja azokat. Gyakran bele sem gondolunk, milyen kártékony lehet egy-egy szaftos pletyka…

“Kimondott szó – kilőtt nyíl!” – tartja egy keleti közmondás, és valóban: gyakran bele sem gondolunk, milyen kártékony lehet egy-egy szaftos pletyka. Ennek ellenére celeb-bloggerek és magazinok ezrei élnek meg mások pocskondiázásából, hiszen a közönség kíváncsi a hírekre, és élvezettel továbbadja azokat…Amikor pedig nem a hírességek narancsbőréről vagy válásáról suttogunk, akkor is jó okot ad egy kis baráti összeesküvésre a szomszéd kiszáradt kertje, a kolléga túl rövid szoknyája vagy hogy az a kigyúrt futársrác állítólag a fiúkat szereti.

A pletyka mint “haszonnövény”
“A pletykában – bármily’ meglepő – közösségi haszon van az egyén számára” – írja értekezésében Neudl Erika grafológus. Szerinte aki a munkahelyen, iskolában, szomszédságban pletykál, valójában a “legjobb védekezés a támadás” elvét használja.

“Az érdek sokféle lehet: hogy befogadjanak, hogy előléptessenek, hogy szépen nyilatkozzanak rólam, hogy ne keveredjek hírbe, hogy igazam legyen… érdek a pénz, a munka, a szerelem. A pletyka akár elterelő hadművelet is lehet, amennyiben valamit el akarunk titkolni, másról kezdünk el terjeszteni valamit.”

Fékezd a nyelved
Bizonyos szempontból azonban a pletyka olyan, mint a drog: lehetséges, hogy aktuálisan óriási energialöketet kapunk tőle, ám hosszú távon kíméletlenül megbosszulja magát. Ha pletykálkodsz egy másik emberről, ítélkezel felette. “Mások bajairól hallani olyan, mintha megfeledkezhetnénk a sajátjainkról. Ám a pletyka minket bánt végül, nem azt, akiről szól – minden visszaüt” – írja Yehuda Berg a Felhangoló – Napi útmutatók egy jobb élet felé című könyvében. “Másokról pletykálkodni olyan, mintha szándékosan akadályoznád a lelki fejlődésedet. A jóság iránti vágyad legnagyobb ellensége, ha ítélkezel és rossz színben tüntetsz fel másokat.”

Te is függő vagy?
Bár a pletykálkodás a mindennapjaink részévé vált – akárcsak az evés vagy az ivás -, legalább annyira kell figyelnünk arra, hogy mi hagyja el a szánkat, mint hogy mi kerül bele. Hosszasan merengünk, hogy mit együnk, vagy milyen programot szervezzünk a hétvégére, de fele ennyit sem gondolkozunk azon, hogyan beszélünk másokról.

Éppen ezért Yehuda Berg szerint érdemes letesztelni, mennyire vagyunk pletykafüggők. “Próbáld ki, akár csak egyetlen nap erejéig: ne beszélj össze-vissza senkiről sem. Ha valaki megteszi helyetted, válts témát. Vess fel olyasmit, amit a pletyka szereplője kiemelkedően jól csinált, ami miatt pozitív fényben tüntetheted fel.”

Egy történetben egy kisváros imádott tanáráról azt suttogják a tanítványok, hogy mindennap iskolába menet almát lop, ám a mese végére kiderül: a férfi minden hónapban előre kifizeti a reggelit a zöldségesnek. És bár a pletykát terjesztő kisfiú bocsánatot kér a tanár úrtól, az azt feleli: “Tépj szét egy tollpárnát, és szórd szét a pelyheket a toronyablakból, majd szedd össze mindet.” A fiú kétségbeesetten így felel: “Hisz ez lehetetlen.” Mire Mr. Peabody csak annyit mond: “Sajnos így van. Minden egyes pihe egy-egy elejtett szó, amelyek már elrepültek a széllel, és messzire viszik a rossz híremet.”

Forrás: noilapozo.hu

 

Add hozzá a véleményed!

Címkék:

Életet a városba!